Krónika: Kiemelten támogatja a határon túli kultúrát a frissen létrejött Méhes György Alapítvány – 2022.05.23.
A határon túli magyar kultúra, különösen az irodalom kiemelt támogatása a célja a frissen létrehozott Méhes György Alapítványnak, amelyről hétfő délelőtt számoltak be az alapítvány létrehozói Kolozsváron. Kiss Judit 2022. május 23., 13:49 2022. május 23., 14:01 A Kossuth-díjas erdélyi író szellemiségének megőrzése, a kortárs irodalom támogatása jegyében létrejött alapítvány küldetését Méhes György örököse, Nagy Elek vállalkozó ismertette a Bulgakov kávézóban tartott sajtótájékoztatón. Kiemelte, nagy öröm Méhes György családja számára, hogy az író szellemiségét továbbvivő alapítvány születhetett. Az induló tőke 300 ezer euró, amit cégcsoportunk jóvoltából szánunk az irodalom támogatására. Reményeink szerint az elkövetkező tíz évben ezt az összeget 3 millió euróra bővítjük” – mondta Nagy Elek. A Baumgarten Alapítvány után ez lesz a Kárpát-medence legnagyobb, irodalmat őrző alapítványa. Az eseményen jelen volt Sárkány-Nagy Erzsébet, aki szintén az író örököse, valamint az alapítvány kuratórium tagjai: Láng Gusztáv irodalomtörténész, irodalomkritikus, Erős Kinga Andrea irodalomkritikus, a Magyar Írószövetség elnöke, Gáll Attila irodalomszerkesztő. Szintén részt vettek az eseményen a Méhes György Ti földi Istenek (Bizánci capriccio) című egyfelvonásos színdarabját vasárnap este a kolozsvári magyar színházban előadó magyarországi művészek is: Básti Juli, Jordán Tamás, a Nemzet Színésze, valamint Lukács Sándor – valamennyien Kossuth- és Jászai Mari-díjas színészek. korábban írtuk Kossuth-díjas színészek elevenítették fel Méhes György szellemiségét Kolozsváron Rendkívüli előadásnak lehetettek tanúi a meghívottak vasárnap este Kolozsváron a Méhes György Alapítvány megalakulásának alkalmából. Nagy Elek kifejtette, a magyar kultúra, kiemelten a határon túli irodalom, költészet, a fiatal szerzők támogatása a céljuk, ugyanakkor a hagyományőrzést és a népek békés egymás mellett élésének gondolatát is fontos értéknek tartják. Az emberség volt a döntő Méhes György számára Nagy Elek kronológiai megközelítésben, valamint anekdoták formájában is felelevenítette édesapja életpályáját. Szó esett Méhes György színdarabírói pályafutásáról, olyan sikeres darabjairól, mint a 33 névtelen levél, valamint arról, hogy az erdélyi irodalmi élet olyan jeles személyiségeivel dolgozott együtt és ápolt jó barátságot, mint Dsida Jenő, Kuncz Aladár, Reményik Sándor, vagy később Kányádi Sándor, Fodor Sándor, Kós Károly.
Nagy Elek felelevenítette, Méhes György 1916-ban született Székelyudvarhelyen, majd a család Kolozsvárra költözött; az író eredetileg jogot tanult, de nem dolgozott jogászként, ugyanis a színház és irodalom érdekelte mindenekelőtt. „A két világháború közti nehéz időszak volt, de az erdélyi magyar irodalom reneszánsza is ekkor volt. Édesapám szellemiségének az is adja a különlegességét, hogy – ahogyan az a Kolozsvári milliomosok című regényéből is kiderül – számára elsősorban az emberség volt a döntő, nem az, hogy valaki zsidó, örmény, vagy román” – fogalmazott Nagy Elek. Kitért arra is, hogy Méhes György az Ellenzék és a Pásztortűz című lapoknál is dolgozott újságíróként, kollégája volt Dsida Jenő. „Édesapám azt is elmesélte, hogy Dsida egy reggel miként újságolta a kollégáinak, hogy megírta a Psalmus Hungaricus című versét” – mondta el Nagy Elek. Beszélt arról is, hogy a korabeli erdélyi irodalmi életben a nehéz idők ellenére tapasztalható volt egyfajta töretlen optimizmus, és felelevenített a kommunizmus időszaka alatt megesett groteszk történeteket is. Arról is beszélt, hogy Méhes György színházi pályáját Janovics Jenő színész, rendező, a magyar filmgyártás kolozsvári úttörője is igazgatta. „A nővéremmel együtt gazdag szellemi táplálékot kaptunk otthon, most pedig megpróbáljuk továbbadni, megörökíteni ezt a szellemi örökséget” – fogalmazott Nagy Elek. Kossuth- és Jászai-díjas színművészek a kincses városi Bulgakov Kávéházban. Arra is kitért, hogy Méhes György a kommunizmus ideje alatt oly módon okította történelemre az ifjúságot, hogy a Napsugár című lapban havonta írt gyerekeknek történelmi témájú cikkeket. Emlékeztetett, a 2002-ben Kossuth-díjjal kitüntetett, 2007-ben elhunyt író szellemiségét a róla elnevezett díjak is őrzik: a kitüntetettek kilétét a jogörökösök döntik el az Erdélyi Magyar Írók Ligája vezetőségének ajánlása alapján. Évente két kategóriában osztanak díjat, a 3000 euróval járó Méhes György-nagydíjjal életművet, az erdélyi magyar irodalomért tett szolgálatot és/vagy kiemelkedő szépirodalmi alkotást, az 1000 eurós Méhes György-debütdíjjal pedig a legtehetségesebbnek ítélt elsőkötetes alkotót jutalmazzák. A kultúra nem működtethető piaci alapon Jordán Tamás színművész a sajtóeseményen úgy fogalmazott, a Méhes György Alapítvány nagy dolog, célja pont az, amire a legnagyobb szükség van. „Egyre fontosabbnak érzem, hogy erősítsük a határon túli magyarság identitását” – mondta Jordán Tamás. Erős Kinga, a Magyar Írószövetség elnöke kiemelte, nagyon fontosnak, ugyanakkor példamutatónak tartja az alapítvány létrejöttét. Ez az elmúlt évtizedek legnagyobb beruházása a magánmecenatúra részéről. Az irodalom támogatása alapvetően állami vonalon valósul meg, ezért is fontos ez a magánkezdeményezés, hiszen Nagy Elekék felismerték, hogy érdemes és szükséges a jövő irodalmába befektetni” – mondta Erős Kinga.
A Magyar Írószövetség elnöke úgy fogalmazott, lényeges az irodalmi emlékezet megtartása, ugyanakkor a tehetséggondozás is, az, hogy – Cseh Tamást parafrazálva – legyen, aki száz év múlva is beszéljen magyarul. Láng Gusztáv irodalomtörténész arról beszélt, az alapítvány létrehozása mögött a nagylelkűségen kívül az a fontos felismerés áll, hogy a műveltség, kultúra nem működtethető piaci alapon. „A Méhes György Alapítvány úgy támogatja az irodalmat, hogy a belbecset fizeti meg, és a verset, az irodalmat nem teszi függővé az eladhatóságtól” – mondta Láng Gusztáv.
Megjelent a kronikaonline.ro oldalon.
